Prandelli mester olyan nyúzott arccal hagyta el a pályát a tegnapi mérkőzés után, mintha ő is végigfutotta volna fiaival a - hosszabbítással együtt - 93 percet. A kimerültség mellett büszkeség is sugárzott belőle, de jól tudja, a mostani színvonalas játék még nem ad okot arra, hogy félvállról vegyék a következő találkozót. Bár a kapitány jobban szeret a csapat egészéről beszélni, a mérkőzés után mégis kiemelte Giaccherini teljesítményét: "Ő hozta a legjobb formáját a pályán, sokat hozzátett a meccs kimeneteléhez. Csak az utolsó 15 perc okozott számára nehézséget, amikor a spanyolok plusz egy védőt küldtek játékba. De Rossival is meg vagyok elégedve, de némelyik helyzetben még többet kihozhatott volna magából. Cassano is úgy játszott, ahogy kértem, erősen kezdett, akárcsak a többiek."

menjélfiam.jpgmenjél, fiam, lőjj egy gólt!

 

A kapitány nem hibáztatta Balotellit a második félidő elején kihagyott lehetőség miatt, sőt, inkább a védelmére kelt: "Mivel két eshetőség között kellett hirtelen döntenie, valószínűleg túl sokat gondolkozott azon, hogy mitévő legyen. Egyáltalán nem büntető célzattal cseréltem le az akciót követően, egyszerűen arról volt szó, hogy egy vérmesebb támadót szerettem volna az ellenfél kapuja előtt látni, és Antonio Di Natale alkalmasabbnak bizonyult erre a szerepre. Marionak át kell gondolnia, hogyan kezelhette volna másként a helyzetet, szem előtt tartva, amit várok tőle, vagyis hogy célratörő és nagylelkű is legyen egyszerre."


Prandelli bár elégedett a döntetlennel, fájlalja, hogy olyan rövid ideig tartott az olasz vezetés: "Hosszabb ideig szerettem volna őrizni a nyerő pozíciót, talán túlzottan is visszavettünk, miután a spanyol hálóba került a labda. A végjátékban több helyzetet is kihagytunk, sőt volt olyan lehetőség is, amit egyenesen tálcán kínáltunk az ellenfélnek. Mindannyiunkat meglepett, hogy spanyol részről hiányoztak a támadók a kezdő felállásból, de a srácokkal abban maradtunk, hogy ennek ellenére tartjuk magunkat az eredeti terveinkhez - visszatekintve pedig úgy tűnik, hogy helyesen döntöttünk. A csapat bravúros támadásba kezdett rögtön az elején, szinte lehetőséget sem adva a másik félnek arra, hogy akcióba lendüljön. Jó úton járunk, de még messze a cél. Most arra törekszem, hogy a fiúk pihenjenek egy kicsit, hiszen keményen dolgoztak." Cesare nemcsak az azzurrik teljesítményét méltatta a sajtó képviselői előtt, hanem az olasz köztársasági elnök részvételéért is háláját fejezte ki: "Ugyanúgy izgult a fiúkért, ahogy én is, főleg az utolsó percekben. A meccs végén személyesen gratulált az egész csapatnak, ami nagyon sokat jelent mindannyiunknak!"

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://squadraazzurra.blog.hu/api/trackback/id/tr954581542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beebeer 2012.06.11. 22:35:23

Talán az utóbbi idők legjobban játszó olasz válogatottját láttam tegnap, meg is lepődtem rendesen.
Semleges nézőként élmény volt ez a meccs. Nem tudom, mennyire jó ómen ez az olaszoknak, hagyományosan rosszul szoktak kezdeni, aztán mégis valahogy a döntőben találják magukat.